Az óvónéni körbevezetett, és elmagyarázta a játékok rendszerét. 4 nagy csoport van: mindennapi élet, szenzoros képességek, matek és nyelv. 3 évesek főleg az első kettőben tevékenykednek. Minden játék egymásra épül, megtanitják nekik, hogyan kell egyet használni, ha már ügyes benne, akkor jöhet a következő. Ahogy egyre közelednek az iskolás korhoz, egyre több időt töltenek a matekos és nyelvi játékokkal, és kevesebbet a mindennapi élet játékaival. Ahhoz, hogy valaki Montessoriban legyen óvónő egyetemi diploma kell (master’s in education) és még arra rá egy speciális Montessori képzés. Ez azért is érdekes, mert Amerikában főiskolán lehet tanítani ugyanezzel az egyetemi diplomával. (Egyetemi tanároknak kell csak PhD.)
A különböző korú gyerekekről is megkérdeztem a nőt. Azt mondja, hogy vannak benne kihivások, mert szoktak a gyerekek veszekedni (hol nem?), de nagyon sok az előnye. A kicsik utánozzák a nagyokat és sokat tanulnak tőlük is. A nagyok pedig sokkal magabiztosabbak lesznek azáltal, hogy kicsiket biznak rájuk. A vezetőképességeket is fejleszti – állitólag. A szellemre nem tudott mit mondani az óvónéni, én meg nem nagyon firtattam, nem akartam az őrült anyuka kategóriába kerülni egyből. 
Aztán Verának elmagyaráztam, hogy megyek haza, de jövök majd vissza, és együtt ebédelünk. Ő csak nézett rám a szép nagy barna szemeivel, és azt mondta: “De siess, Anya, jó? Jó?” Komolyan, majdnem elsírtam magam, pedig nem először megy oviba, van tapasztalatunk búcsúzkodás terén. Olyan nagy lány lett belőle. Nem tudom hogyan szaladt el így az idő. Aztán ahogy mentem ki a teremből, még megint utánam kiáltott egy “De siess, Anya”-t.
Ez az ovi egyébként úgy épül fel, hogy 12 hónapos kortól lehet anyukákkal együtt menni gyerekekkel naponta 1 órára. Közös játék stb. Utána 18 hónapos kortól lehet vinni a gyerekeket 6 éves korig. Iskolaelőkészitő azaz kindergarten van még, de első osztály már nincsen.
Nekem leírás alapján ez az ovi nagyon szimpatikus! Remélem, jól fogja érezni magát ott Vera!
Úgy tudom, vannak Pesten is Montessori ovik!
Tegnap úgy jött haza, hogy menjünk ma is oviba. Remélem ez így marad!
Amúgy vicces, hogy 2 Montessori ovit is megnéztünk Houstonban, és egyik sem tetszett. Van egy nemzeti szervezet, amely akkreditálja ezeket az intézményeket és érdemes megnézni, hogy melyik tagja a szervezetnek! Azok a houstoni ovik csak betették a Montessori szót a nevükbe, de közük sem volt hozzá.
Mire D oviba megy, már rég nem leszünk pestiek
De még addig lesz időnk szétnézni, azt hiszem…