Múlt héten szerdán volt a beszoktatás. Sajnos a vezető óvónéni beteg volt, de ennek ellenére elvittem, mert nem volt időnk új időpontot kérni. 3 óvónéni van velük és 17 gyerek volt még Veronikán kívül. Marylandben 1:10 a tanár-gyerek arány 3-6 éves korosztálynak. Montessori ovikban 3-6 éves gyerekek együtt vannak, ugyanabban a csoportban. Ezért alakult úgy, hogy Vera a legfiatalabb és a legidősebb csoporttársa 2006 októberi. (Vera 2009 januári.) Először kézen fogva fedeztük fel a termet. 10-15 perc múlva már egyedül játszott, én pedig leültem a sarokba, onnan néztem. 20-30 perc múlva én már kimentem az irodába elintézni a papírmunkát. Először rajzolt hóembert, majd játszott a speciális játékokkal. Nagyon érdekes játékaik vannak! Például kapott 2 tálat, az egyikben lencse volt, és át kellett önteni az egyik edényből a másikba. Másik tálban üvegkristályok voltak, amit kanállal kellett az egyik edényből a másikba kanalazni. Tízóraira gyümölcsöt vagy zöldséget kapnak, aznap éppen mandarin volt, amit mindenkinek magának kellett meghámozni. Utána kimentek a játszótérre, és mi is kimentünk velük. Eredetileg 30 perc lett volna ez a közös látogatás, de 2 óra hosszáig ott maradtunk. Egy dolog nem tetszett az első napon. Vera meglátta a gyöngyöket és játszani akart velük, de az óvónő mondta, hogy az a nagyoknak van. A gyerekek minden játék használatáról kapnak egy kis oktatást, és utána használhatják őket. Gondolom egy idő után tudják, hogy melyikkel játszhatnak? A játszótéren tipikus volt a felállás: Vera elkezdte utánozni a nagyobb, 5-6 éves lányokat. Együtt hintáztak, a nagy lányok segítettek neki, amikor lecsúszott. Aranyos volt.
Az oviról itt találhattok egy videót.
Mai nap volt az első igazi napja. Reggel bementünk, megmutattam neki a wc-t, mert a múltkor elfelejtettem és bepisilt. :-/ Aztán mondtam neki, hogy délben jövök. Ő bólintott és ezzel el volt intézve. Én felhívtam az ovit egy óra múlva, és minden rendben volt, nem is sírt egyáltalán. Játszott a többiekkel, ma volt a heti testnevelés órájuk. Bárcsak láthattam volna!! 
Holnap fényképet készítenek róluk, csütörtökön lesz a kínai új év, amikor is piros lampionokat készítenek és jön egy kínai tánccsoport táncolni nekik. Délutáni foglalkozásokat is lehet választani nekik: művészet, sport és színjátszás. Mi úgy döntöttünk, hogy várunk ezekkel, nem ugrunk bele rögtön.
Hazafelé kérdezgettem az első napjáról:
E: Milyen volt az oviban? Jó volt?
V: Vera félt.
E: Mitől féltél?
V: Szellem.
E: Hol volt a szellem?
V: Ott, ovi.
Már csak ez hiányzott! Nem is tudtam hirtelen honnan tudja ezt a szót, de aztán rájöttem, hogy az egyik Curious George-ban volt egy szellem, és onnan tanulta. Aztán többször is emlegette a szellemet az oviban. Komolyan akarom venni, de szerintem csak élénk a fantáziája. Nem is tudom, hogyan kérdezzek rá az óvónénikre holnap. Aztán mondtam neki, hogy nincsenek szellemek, és nem kell félni, mert Ms Debra ott van, vigyáz rá. Erre csak ennyit mondott, hogy “Nem kérem, Ms Debra”. Ezt akkor szokta mondani, ha nem szeret valamit, főleg ételeket. Olyan jól ment az első napja, olyan büszkék vagyunk rá, remélem ezt a szellem sztorit és a nem kérem Ms Debrát valahogy majd kibogozzuk. Csütörtökön este megyünk az oviba egy előadásra a Montessori oktatásról. Amíg mi hallgatjuk az előadót, Verára vigyáznak az óvónénik. Ez az egész montessorosdi nagyon érdekes kalandnak ígérkezik. Verával együtt tanulunk róla!
